2011. augusztus 17., szerda

itthon...

immáron 2 hete...

azóta voltam Erdélyben is már (képek facebookon), kiderült, hogy szept. 1-től kezdek a kocsmában, Danival sajnos még mindig nem találkoztam :( de talán jövőhéten végre eljutok hozzá Mezőkövesdre, mert már nagyon hiányzik.

aztán lássuk... igazából még furcsa itthon lenni, már csak azért is, mert még szerintem fel sem fogtam hogy már nem megyek vissza abba a házba, ahhoz a családhoz, és ha még most nem is hiányzik a kicsi, érzem, hogy majd mikor elkezdődnek a szürke hétköznapok, és mindenki más is munkába/suliba áll, nagyon fogok szenvedni a hiányától.

Erdély fantasztikus volt, ugyanúgy mint jó pár évvel ezelőtt. jó volt a zenekarral és az egész családdal menni, bár ha úgy vesszük, a zenekart is nevezhetem a családomnak. voltak bulik, kirándulások, fellépések, jó kajálások, 3 órás alvások és sok sok nevetés. jövőre újra visszamegyünk :):):):):) már most alig várom :) megismerkedtünk kedves székely emberekkel, akikkel egy életre szóló barátság alakult ki, megutáltuk a puliszkát :D, és hangot adnék annak, hogy a rakott káposzta számomra csak savanyú káposztából jó, az édes káposztát hanyagoljuk... blö...
továbbá ittunk hurutos Józsi bácsi vermutjából :D:D:D:D:D, megízleltük az isteni áfonya pálinkát, amiből hoztunk is haza mondhatni ipari mennyiségben, összeszedett a fél zenekar valami fránya vírust, amiből (eddig) én még szerencsére kimaradtam, de a lényeg, hogy csodálatos élményekkel gazdagodtunk, amit senki nem fog elfelejteni!! köszönünk mindent a lelkes és segítőkész vendéglátóinknak, valamint Harmatnak, az egyik legjobb, legjószívűbb és leggyönyörűbb szervezőnknek :)


jövőre folytatjuk :)









2011. augusztus 1., hétfő

tomorrow

HOLNAP


MEGYEK


HAZA!!!!!!!!!!! :)


Viszem a szerelmemet, viszek sok szep emleket...


Viszont itt hagyom a szivem egy darabjat foleg a kicsinek, es mar most ugy erzem, hogy megszakad a szivem... Kar hogy az utolso nap ilyen tokeletesre sikerult...

Hazaertemkor hosszabb beszamolo varhato. Szeptembertol pedig egy uj blog, amiben nyomon kovethetitek az otthoni eletemet, egy affele osszehasonlitas lesz. UK vs HUNGARY ;)  hajra!

2011. július 21., csütörtök

arrol, hogy ma nem kell(ene) dolgoznom

igen am, elvileg nem, gyakorlatilag en pakolok, mosok, mosogatok, teregetek, vasalok :D no para, legalabb nem lesz az hogy kevesebbet fizet hostanyam, mert hogy nem csinalok semmit, ja, es este is en csinalom a roast dinnert. hat abba nem lesz koszonet :D eddig csak egyszer sikerult megcsinalnom tokeletesre, minden mas alkalommal adodott valami apro malor. hat ez van, megeszik amit kapnak. vagy segitsenek.
eppen belefogtam egy kis szortirozasba, hogy felmerjem, hogy egyaltalan hany borondbe fogok beleferni, es mennyire szukseges futarral hazakuldenem legalabb egy 30kg-s borondot... remelem erre nem lesz szukseg, 1. mert nem bizom annyira ebbe a futaroskodasba, 2. mert eleg draga.

amugy itt vannak host-nagymuterek, akik eddig mindig tok kedvesek voltak velem, most meg kettot nem szolnak hozzam. hat biztos apuka elmeselte nekik a tegnap este tortent szornyuseget, miszerint negyed oraval elobb keszitettem el a vacsorat. (hozzateszem, nekem senki egy budos szot nem szolt arrol hogy hanyra csinaljam meg a kajat, ugyhogy addigra csinaltam meg, mint ahogy altalaban szoktam) ja, hozza kell tennem hogy a nagyobbik gyerek, akit ki nem allhatok, elkezdett cirkuszolni hogy o nem ehes, blablabla, aztan persze az apja nagyon osszeveszett vele, aztan meg hozza merte vagni a fejemhez hogy elnezeset ker, de ez a vacsora tul koran jott letre.... en csak neztem, hogy wtf?? nehogy mar meg en legyek a hibas azert, mert o osszebalhezott a gyerekkel es megutotte... ha o ezt hiszi, en beleszarok nagyon, mivel mar 2 het sincs es mar itt sem vagyok, most mar azt mondom: HALA AZ ISTENNEK!

nem hittem volna hogy apuka a finishben mutatja ki a foga feherjet... eddig birtam a csavot, most mar ezen el kell gondolkoznom. reggel mar kedvesebb volt, de nem igazan hatott meg.

holnap takaritos nap, aztan kezdetet veszi az utolso TELJESEN szabad hetvegem az UK-ban. (ooo, nyugi, van meg egy hetvegem, de az szerintem katasztrofa lesz, mivel pakolas, koltozes a purple-roomba a borondjeimmel es az osszes kis cuccommal, aztan babysit, miegymas... koszonom kedves hostcsaladom, hogy megadjatok a lehetoseget arra, hogy az utolso hetvegem teljes katasztrofa legyen, orok halam!!!)

HAHAHA, de mindjart otthon vagyok! :)

2011. július 19., kedd

a kozepso ujjam

arrol meg nem is irtam.

hat egyszer volt, hol nem... volt egyszer egy nap, mikor az osszecsukhatos szaritot zsuzsika kivitte a kertbe, hogy majd oda teriti a ruhakat a jo ido oromere. kitergetett, minden fasza volt, de 1 ora mulva latja am hogy kozelednek a sotet fellegek (mily meglepo xD)... gondolt egyet es kiment hogy beszedje a ruhakat... itt kezdodtek a bajok. a ruhak leszedesevel semmifele problema nem volt, egeszen addig ameg a ruhaszarito osszecsukasara kerult a sor. szakszeruen probaltam vegrehajtani - mint az ugyebar sejtheto - sikertelenul.

az ujjam ottmaradt :D na marmost ez nem olyan vicces, mert ennek szinte 2 honapja es a kozepso ujjam konkretan elhalt. (inkabb csak a felso ujjpercem, hogy ne tulozzak) zsibbadt sokaig, aztan egyszer csak nem ereztem. azota sem. de nem korlatoz semmifele tevekenysegben, viszont ha hazamentem, mindenkeppen elmegyek vele dokihoz, mert azert ha neha eltalalok rajta egy pontot, nagyon be tud nyilalni... valoszinuleg ideget ert. remeljuk visszahozzak az eletbe.


csak ennyit akartam, lehet sajnalni :D

2011. július 15., péntek

valtozasok

anyuka vagy ramkuldott egy kemet mar a kezdeteknel es az a kem forditja a blogomat, vagy en nem tudom mi tortent, de valahogy 1 nap alatt a toredekere csokkentek a jovobeli munkaim szama, hirtelen a 3 het alatt, kb ossz-vissz 3 napot kell majd csak dolgoznom. sajnos az utolso hetvegi babysit nincs kihuzva, pedig ha azt megtenne, maradektalanul boldog lennek. de igy is sokkal jobb lett a kedvem. talan egyszeruen csak atgondolta h nagyon nem lenne fair ha teleaggatna meloval igy a vegere, amikor is inkabb azzal lennek elfoglalva, hogy minel inkabb kihasznaljam az utolso idoszakomat angliaban.

ma este mar megyek Louhoz egy kis elotakaritasra, hetvegen lesz egy big partyja, amin Danival dolgozni fogunk mindket nap reggeltol-estig. nem lesz egy leanyalom, de Lou jol fizet, tehat meg sem fordult a fejemben hogy nemet mondjak neki. nala sosem 10-20ezer forintrol szol a dolog, tehat meg ha baromi nagy a haza es nagyon nehez is takaritani, azert en megfogtam vele az isten labat eleg rendesen. szoval a hetvege a melo jegyeben fog telni, de jovo hetvegen hala istennek megyunk kirandulni a Durdle Doorhoz!!!!, vasarnap meg vagy Brighton, vagy London lesz az uticel. nagyon varom mar, hogy vegre legyen egy teljes, szabad, a pihenes jegyeben eltelo hetvegem, azt hiszem ram is fer most mar. nem akarok teljesen leharcoltam hazamenni :) hiszen mar csak "par" nap, es vegre otthon leszek a szeretteim koreben.

augusztus 8-tol irany Erdely 1 hetig, aztan megyek Daniekhoz Mezokovesdre, aztan remelem o is lejon hozzank, aztan a nyar veget meg bulizassal fogom eltolteni a vilag legeslegjobb barataival! :)

annyira varom mar, lelekben mar otthon vagyok <3

2011. július 13., szerda

felek az idotol

most nyilvan nem arra gondolok, hogy felek hazamenni, mert igen nagy butasag lenne azt hinni. nem, itt arrol van szo, hogy eppen ulok a szobamban, kereken 4 ora van, 5 utan futnak be a gyerekek az anyjukkal, es nekem addig mar CSAK 1 oram van, es hogy uristen, de meg ezt el akarom intezni, meg amazt, es mi ez az 1 ora keremszepen... semmi, mert hipp-hopp eltelik, mindig csak akkor kinkeservesen lassu az ido, mikor epp a kotelezettsegeimet muvelem. (tehat mikor a gyerekekkel vagyok, es igazan csak akkor, mikor nagyon rosszak)

1 ev alatt annyira belemivodott az, hogy a 24 ora iszonyuan keves, hogy nem tudom hogyan fogom magambol ezt kinevelni majd otthon. mar latom amint otthon vagyok, pihennem kellene, de ehelyett mint egy bolond, reggel mar fent leszek 8kor, kezemben a sepru, lapat, mosogatok, porszivozok, torolgetek, porolgatok MINDEN EGYES NAP, elbaszom ezzel az egesz napom es csodalkozok hogy nincs idom semmire. azert remelem hogy ez most csak a dramai hatas kedveert hangzik olyan jol es nem ezt fogom csinalni. majd ha Danival felkoltozunk pestre... na akkor lehet hogy hasonloan fogok viselkedni, de ketlem, hogy a "lakotarsam" hagyna ezt :)

egyebkent nagyon is jol jon az, hogy megyek haza, mert kezdek bekattani, es nem viccelek. (milyen veletlen hogy mostansag eleg sokat blogolok, ugye ugye... mindig akkor indulok be blogolas teren, mikor baj van) mar csak Dani napkozbeni uzenetei tartjak bennem a lelket, amikben probal erositeni lelkileg. ("Dani, en ezt nem birom tovabb, menjunk haza MOST..." => ilyen uzeneteket szoktam kuldeni... csodalom hogy siralyfinak meg nem lett elege a nyafogasombol) ma este puszirengeteggel es sutivel var. hat nem nekem van a legaranyosabb, legtokeletesebb, legszeretnivalobb baratom? :) DE!!