most nyilvan nem arra gondolok, hogy felek hazamenni, mert igen nagy butasag lenne azt hinni. nem, itt arrol van szo, hogy eppen ulok a szobamban, kereken 4 ora van, 5 utan futnak be a gyerekek az anyjukkal, es nekem addig mar CSAK 1 oram van, es hogy uristen, de meg ezt el akarom intezni, meg amazt, es mi ez az 1 ora keremszepen... semmi, mert hipp-hopp eltelik, mindig csak akkor kinkeservesen lassu az ido, mikor epp a kotelezettsegeimet muvelem. (tehat mikor a gyerekekkel vagyok, es igazan csak akkor, mikor nagyon rosszak)
1 ev alatt annyira belemivodott az, hogy a 24 ora iszonyuan keves, hogy nem tudom hogyan fogom magambol ezt kinevelni majd otthon. mar latom amint otthon vagyok, pihennem kellene, de ehelyett mint egy bolond, reggel mar fent leszek 8kor, kezemben a sepru, lapat, mosogatok, porszivozok, torolgetek, porolgatok MINDEN EGYES NAP, elbaszom ezzel az egesz napom es csodalkozok hogy nincs idom semmire. azert remelem hogy ez most csak a dramai hatas kedveert hangzik olyan jol es nem ezt fogom csinalni. majd ha Danival felkoltozunk pestre... na akkor lehet hogy hasonloan fogok viselkedni, de ketlem, hogy a "lakotarsam" hagyna ezt :)
egyebkent nagyon is jol jon az, hogy megyek haza, mert kezdek bekattani, es nem viccelek. (milyen veletlen hogy mostansag eleg sokat blogolok, ugye ugye... mindig akkor indulok be blogolas teren, mikor baj van) mar csak Dani napkozbeni uzenetei tartjak bennem a lelket, amikben probal erositeni lelkileg. ("Dani, en ezt nem birom tovabb, menjunk haza MOST..." => ilyen uzeneteket szoktam kuldeni... csodalom hogy siralyfinak meg nem lett elege a nyafogasombol) ma este puszirengeteggel es sutivel var. hat nem nekem van a legaranyosabb, legtokeletesebb, legszeretnivalobb baratom? :) DE!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése