es itthon

es meg mindig ekezetek nelkul. sajnos nehez visszallni a magyar billentyuzetre, orulok ha otodszorre sikerul nem osszekeverni az y-t es a z-t. tehat marad minden a regiben :)

jo itthon, bar vannak bizonyos valtozasok. radobbentem arra, hogy aki megbant engem, azon nem bosszut kell allni, hanem hagyni, hogy menjen a maga utjan, es ha o egyszer ugy dont, hogy nem leszek az elete resze, azt tiszteleben kell tartani meg akkor is, ha o sosem tartotta tiszteletben az erzeseimet es csak kihasznalt. a fajdalom megmaradt, szerintem orokre erezni fogom. de tobb mint 1 ev szenvedes utan kepes vagyok vegre lezarni a dolgot, es nyitni olyan emberek felé, akik viszont sosem bantananak meg es mindig itt vannak mellettem, mikor epp szuksegem van rajuk. meg kellene tanulnom olyan embert szeretni, aki valoban szeret es sokat jelentek neki, aki egy igazi TARS, aki hasonlo mint en, aki nem azert szeret engem, mert mondjuk rohadtul vonzodik hozzam es hat ne kelljen folytatnom... akit erdekel minden hulye gondolatom, szereti az osszes hulyesegemet, szereti, hogy foglalkozni kell velem (ami szamomra egyebkent is alap), aki nem csak akkor beszel velem mikor konkret mondanivaloja van es nem utolso sorban NEM HAZUDIK NEKEM SOSEM. szeretnek vegre bizni valakiben. J-nal a vegen mar azt sem hittem el amit kerdezett. jol is tettem.
megnyugtato, hogy mukodnek a megerzeseim, vakon bizhatok bennuk es hogy nem vagyok egy uldozesi maniaban szenvedo pszichopata ember, csupan egy lany, akivel kibasztak kemenyen.

de az elet megy tovabb, boldog vagyok hogy itthon lehetek, probalok tovabblepni tobb kevesebb sikerrel, es felkeszulni az ujabb angol "szemeszterre". szeretnem mostantol jobban csinalni, es nem azt tuzni ki celul, hogy ne haljak bele a honvagyba a kovetkezo hazalatogatasomig.

ja es tudom hogy nem egy hu de nagy cel, de szeretnek egy gyonyoru blackberryt es szeretnek angol konyveket olvasni :) miota angliaban "elek", nem olvasok, pedig anno mindig csak konyvekkel a honom alatt rohangaltam mindenhova. hianyzik...