2010. október 12., kedd

Really? I do

hello. igen, tudom, megint regen irtam. nem is keresek kifogasokat arra, hogy miert nem irtam:) in medias res:

so... a mult hetem eleg jo volt, leszamitva a hetfo delutant, amikor anyuka szinpadi jelenethez hasonlito kirohanasa tonkretette azt a napomat, de... mar tul vagyunk rajta. igazabol ra 2 orara mar egyikunknek sem volt semmi baja, de azert persze en meg jatszottam a sertodotottet, mivel o volt a genya. a tobbi napom eleg egyhangu volt, a gyerekek hol az oruletbe kergettek, hol pedig angyali modon viselkedtek. tegnap peldaul Olival lazultunk delutan kettesben, es sikerult meg jobban osszehaverkodnunk. fociztunk, tanitgatott kivedeni a golokat, megtanitott fejelni is, aztan a vegen azt mondta h en vagyok a legjobb kapus a vilagon:) aranyos volt, cserebe falaztam neki, mert elvileg zongoraznia kellett volna, de en hagytam meset nezni, amibol az lett, hogy bevonszolt a playroomba, ratelepedtunk a babzsakokra es dumaltunk egy csomot. meselt az elozo au pairekrol, hogy oket miert szerette (vagy nem szerette), aztan elmondta a velemenyet rolam is, ami nem volt egyontetuleg pozitiv, de birja a kiscsavo a buramat, es innentol kezdve mas nem is szamit. az angol tudasomat kifogasolta piciket, de utana rogton hozzatette, hogy rengeteget fejlodtem, es vegre meg is merek szolalni, nem csak hummogok, meg yes, no, sorry, I (don't) understand...

hetvegen inkabb csak vasarolgattam ossze-vissza, szortam a penzt. (neha azt is kell) szombaton elvitt apuka a gyerekekkel egyutt kinai etterembe, amit nagyon elveztem (a kaja isteni volt) =>  (anyuka Brightonba volt lazulni, ezert volt ez a nagy dinom-danom xD)

vasarnap a parkban boklasztam, nagyon jol ereztem magam egyedul, vettem forrocsokit meg afonyas muffint, vittem a kis fenykepezomet, aztan elutottem az idot :) most hetvegen windsorba megyek 7 masik au pairrel, es egyik sem magyar, ugyhogy szukseg lesz a kis agyamra, durva dolog egesz nap angolul beszelni, valoszinuleg nekem ez meg sok lesz, de most mar muszaj lesz belejonnom. igyekszem minden hetvegere ugy szervezni a programjaimat, hogy minel tobb mas nemzetisegu emberkevel talalkozzak, ne ragadjak le a magyar ismerosoknel, mert hogy az konnyebb ugyebar...

egyebkent meg raterve a kapcsolatomra a hostcsaladommal, rajottem, hogy K kirohanasait csak ugy tudom kezelni, ha oda sem figyelek rajuk. o ilyen hisztis. talan kicsit magamat is felfedeztem benne, es igy mar azert konnyebb:)
sokkal inkabb emberhez meltoan banik velem. penteken peldaul felmentett a munka alol, miutan vegeztem a szokasos nagytakaritassal, aztan tegnap ugye Olira kellett ugyelnem egesz delutan, ma meg Tobyval leszek kettesben, es megigerte, hogy a tobbi napon beken hagy, menjek nyugodtan boklaszni ide-oda, tehat nem terhel meg kulonosebben, csinalhatok programokat.

egyebkent meg nagyon jol erzem most magam, nem is az a tombolos, "megmutatom ki vagyok es milyen buszke vagyok magamra, hogy itt vagyok" modon, hanem punnyadok picit, nyugodt vagyok, nem kelek minden nap gyomorideggel - bar ejszaka meg aludni nem tudok, mondjuk ennek is meg van a JO oka :)
a lenyeg, hogy most jo MINDEN, es remelem, hogy igy is marad :)


u.i.: igyekszem kicsit surubben posztolni :)

1 megjegyzés:

  1. Tök jó,hogy minden jó!Örülök! :) és csak bátran az angollal :)

    VálaszTörlés