es megint csak a szenvedes...

en nem tudom hogy vannak vele mas au-pairek, de neha felkelni sincs kedvem. felkelek, belegondolok, hogy vajon ma mi var ram, es legszivesebben hazaig szaladnek. a problema legfokeppen az, hogy kezdem azt hinni, hogy nem nekem valo ez a munka. valoszinuleg kozrejatszik a csalad mentalitasa is, amiert nem szeretem csinalni azt, amit csinalok, de mi van ha nekem az egesz gyerekneveles onmagaban nem megy? szeretem a sracokat, de basszus neha annyira nincs kedvem veluk lenni, mert olyan eroszakosak es ontorvenyuek, hogy nem tudom olyankor elviselni oket. amikor meg eljon a hetvege es pihenhetnek, olyan gyorsan el is telik, mintha nem is lett volna... kikeszulok teljesen, de tenyleg.
rohadtul probalkozok, probalom pozitiv dolgokkal es gondolatokkal korbevenni magam, de felek, hogy ehhez mar nincs eleg optimizmusom. persze, a legkonnyebb megis az lenne, ha minimum csaladot valtanek, na de ez nem ilyen egyszeru. soha nem lesz garancia arra, hogy a masik csalad valamennyivel is jobb lesz majd. azt hiszem, aprilisban hazamegyek vegleg, ha csak elotte nem tortenik valami nagyobb incidens, ami korabbi hazateresre kesztet, mert amilyen a mostani helyzet, egyaltalan nem tartom kizartnak. tehat addig is szeretnem tartalmasan eltolteni a hatralevo idomet Angliaban, szeretnek meg eljutni par helyre, szeretnem ha legalabb a hugom , az apukam es a szerelmem kijohetnenek hozzam, es megtapasztalhatnak, hogy a korulmenyek ellenere is mennyire csodalatos helyen elek, es hogy hova fogok visszaterni nagy valoszinuseggel jovo szeptemberben. (remelhetoleg R-val)

tehat az alomnak aprilisban vege lesz, de nagyon remelem, hogy folytatodni fog azzal az emberrel, aki egy masik almomat valtotta valora azzal, hogy igazan szeret, aki megbocsatja azt, hogy folyamatosan ellokom magamtol, aki mindezek ellenere is ugyanugy ragaszkodik hozzam es addig nem hagy beken, ameg teljesen meg nem tudok bizni benne, es vegul, de nem utolso sorban: aki szerint en vagyok a legcsodalatosabb leny a Foldon. es ennel tobb nem is kell. az, hogy talaltam egy embert, aki az en masik felem... szerintem meg fel sem fogtam, de igyekszem naprol napra jobban ertekelni.
---- erdekes modon, nem hisztizek neki sokat, de talan mert nem is ad ra okot. (ez nalam hatalmas dolog, sokan tudjak...) ---

egyebkent meg hetvegen London, Zsofi, Emerance, Noemie, es azt hiszem, jol fog sikerulni :) meg szerencse, hogy minden hetvegen van valami program, ami eletben tart a szurke hetkoznapokon.
most kulonosen szar az ido, tiszta vilagvege hangulatom van...